Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A manga

A manga (漫画) a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre.

A klasszikus japán ukiyo-e festészet és a nyugati művészeti hatások találkozásából fokozatosan jött létre, míg mostani jellege kialakult, s a köztudatban – főképp Japán határain kívül – összeforrt a japán popkultúrával.

Elnevezés eredete [szerkesztés]

A kifejezés jelentése szószerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat" de mostanra a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve. A szó két kandzsiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze ilyeténképpen: 漫画, hiragana átírata まん(man)が(ga), katakana írásrendszerben pedig マンガ. Az első írásjegy önálló jelentéssel szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűenえ "e" a beszélt nyelvben. Érdekességképpen megemlíthető, hogy egyik elődje elnevezésében, az ukiyo-e olvasatában is megfigyelhető az "-e" végződés, jelentése majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy egész másmilyen kandzsival írják: 浮(uki)世(yo)絵(e).

 

Története

XIX. sz-i fakocka illusztráció
 
XIX. sz-i fakocka illusztráció

Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a XII. századra vezethetők vissza. A fametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a XVIII-XIX. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a II. világháború után keletkezett, hanem az Edo kori Japán (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik nagy ukiyo-e festőművészének, Hokusai Katsushikának köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokusai manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán.

 

Formai sajátosságai

Olvasás iránya egy hagyományos mangában
 
Olvasás iránya egy hagyományos mangában

A japán írás jobbról balra halad, a mangák is ilyen formában olvasandóak. Ez a nyugati terjesztésnél nehézségekkel járhat, mivel ez elsőre szokatlan az európai és az amerikai olvasóközönségnek. Erre egyik megoldás a lapok tükrözése, de ez olyan próblémákat okozhat mint hogy a szereplők így rossz oldalukon hordják a kardjukat, és az eredeti szerzők elképzelése is sérülhet - sokan ezért nem is járultak hozzá munkáik ilyen módosításához. Ezen okokból a mangák más nyelvű változatainak többsége eredeti formájában jelenik meg, mint Magyarországon is.

Jelenleg Japánban a legnagyobb példányszámában kiadott írásos média a manga.[forrás?] Méretük és hosszuk igen eltérő lehet, akár ezer oldalastól a mellényzseb méretűig széles skálán mozog. A mangák nem kizárólag kötetekbe foglalva találhatóak meg, a különböző presztízsű manga folyóiratok is közölnek sorozatokat, heti és havi rendszerességgel.

A jelenlegi manga irányzat egyik legmeghatározóbbja a Weekly Shonen Jump, amely az évek során olyan jelentős művek népszerűsödését segítette elő, mint a Ruróni Kensin, Saint Seiya, Hikaru No Go, Naruto, One Piece vagy a Dragon Ball.

 

A manga jellemző kellékei

Érzelemkifejezések
 
Érzelemkifejezések
  • Cseppecske, vagy cseppek a homloknál és halántéknál zavart, értetlenséget és szkepszist jelképez (ez egyike a legszélesebb körben felismert manga-megoldásoknak).
  • Hanyattvágódás, vagy átmenetnélküli esés a földre a váratlan ostobaságokra, ironikus eseményekre adott reakció.
  • A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem. Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség) stb.
  • Az egyik orrlyukban lévő buborékocska azt jelzi, hogy az alany alszik.
  • A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ezalól a nagy kikerekedő fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot).
  • Négy, kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt, vagy bosszúságot fejez ki, általában a megfelelő arckifejezéssel kísérve, leggyakrabban ironikus megjegyzésekre adott válaszként.
  • Orrvérzés, erotikusan befolyásoló vagy felajzó eseményeknél
  • A kép telején vagy az arc felső részén való elsötétülés a fentről lefele haladó függőleges fekete vonalak jelezhetik a zavart, ledöbbentséget [1]:

 

Fajtái

Mangabolt Japánban
 
Mangabolt Japánban

 

Célcsoport szerint

  • Kodomo: (子供 – „gyerek, gyermek”) elsősorban gyerekeknek készült mangák. A történetekben gyakran központi helyet foglal el a család, illetve a kedves háziállatok. (Pl.: Astro Boy, Pokémon)
  • Sónen: (少年 – „fiú”) elsősorban fiúknak készült mangák. Jellegzetességük az akciódús történet, melynek főhőse egy fiú. A történetben fontos szerepet játszik a szereplők közötti erős barátság, a bajtársi helytállás, ebből adódóan szereplői gyakran harcosok vagy sportolók. A megjelenő női karakterek az átlagosnál kidolgozottabbak, sokszor már szélsőségesen jó megjelenésűek. A célcsoporttól eltekintve, sok ilyen stílusú alkotás a lányok körében is népszerű. (Pl.: Bleach, Naruto)
  • Sódzso: (少女 – „lány”) elsősorban lányoknak készült mangák. Gyakori a történetekben a romantika és a dráma, de a stíluspalettája igen széles, felöleli a történelmi, a fantasy- és horrortörténeteket is. A sódzsó mangákban/animékben a férfi szereplők kidolgozottabbak az átlagosnál. (Pl.: Sailor Moon, Ouran High School Host Club)
  • Mahó sódzso: (魔法 少女 – „mágikus lány”) a sódzso mangák egyik altípusa. A főszereplő lány mágikus képességekkel bír, jellemző rá az átalakulás, és a tipikus mahó sódzso ruházat. Tipikus ilyen alkotás a Card Captor Sakura.
  • Szeinen: elsősorban felnőtt férfiaknak készült mangák. (Pl.: Excel Saga)
  • Josei: elsősorban felnőtt nőnek készült mangák. (Pl.: Honey and Clover)
  • Hentai: (変態 – ejtsd: hentáj „átalakulás”, „abnormális” ) szexuális tartalmú, pornográf mangák. Elég széles palettán mozog, a történet jellegét a a további megadott stílusok adják meg. Lehet akár egy, két részes szextörténet, de akár egész sorozat is. (Pl.: Bible Black)

 

Megjelenés módja szerint

  • World manga (angolul világmanga): A manga stílusú, de nem japán származású képregényeket nevezik így. Szokásos elnevezése még a global manga is.
  • Jon-koma: Négykockás képregény, általában csattanóval a végén. Japánban a négy kocka függőlegesen van elhelyezve.
  • Scanlation: Rajongók által lefordított és beszkennelt mangák. A kifejezés az angol scan és translation szavak összeolvadásából keletkezett.
  • Dódzsinsi: Kezdő rajzolók által készített amatőr manga vagy ritkán profi rajzolók által készített manga, amit nem egy kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Nagy részük pornográf tartalmú. Általában sikeres manga/anime karakterekről szól. Dódzsinsit legkönnyebben a ComiKet (Comic Market, képregényvásár) nevű rendezvényen lehet beszerezni.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.