Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fiatalság forrása

Egy nagyon optimista kis mese

 Élt egyszer egy öreg favágó a feleségével Japán egyik szigetén. Josida és Fumi, a két öreg, elégedettek voltak sorsukkal, csupán azon keseregtek, hogy ha valamelyikkojüket elragadja a halál, el kell válniuk egymástól.
Egy nap Josida kiballagott az erdobe, de az jócskán megváltozott, mióta nem járt arra.
El is tévedt és barangolás közben egy patakra bukkant. Ivott is belole egy kortyot, s azon nyomban húszéves ifjúvá változott. Hát persze, hiszen a híres fiatalító vizu forrást találta meg!
Hazafutott, otthon az asszony alig ismerte meg: de amikor megtudta, mi történt, kifaggatta, hogy hol van az a csodaforrás.
Josida, mivel Fumi nem tért vissza, egy ido után nyugtalankodni kezdett, és o is visszament a forráshoz.
Hát egy csecsemot talált ott, aki még járni sem tudott! Ez lett az öregasszonyból, mert túl sokat ivott a vízbol!
Josida nem vesztette el a fejét, a csecsemot nagy szeretettel karjára vette, hazavitte, és továbbra is boldogan éltek, de attól kezdve úgy, mint apa és gyermeke.

 

Urashima és a sárkány

Mese a jólelkű halászfiúról

Urashima, a fiatal japán halász, amilyen bátor volt, olyan nagylelku is.
Egy nap azt vette észre, hogy néhány ifjú elfogott egy teknosbékát, és megkínozták. A halász megsajnálta az állatot, összeszedte azt a kevéske pénzét, amennyije volt, és megvette a teknost, hogy visszaengedhesse a tengerbe.
Eltelt néhány nap, és miközben halászott, mintha valaki szólította volna. A teknosbéka volt. Kérte, szálljon fel a hátára, hogy elvihesse a nagy hatalmú sárkányhoz, a tengerek urához, mert az meg akarja jutalmazni Urashimát. Az ifjú szót fogadott, és a teknos levitte a tenger fenekére, egy csodálatos kastélyba.
A sárkány azt mondta, maradjon a vendége, ameddig csak akar. Az ifjú halász pompásan élt, ahogy addig el se tudta képzelni, de végül honvágya támadt, és haza akart menni.
A szárazföldre visszatérve Urashima úgy látta, minden megváltozott: a háza, a szerettei eltuntek. És akkor megértette, hogy sok-sok évig volt távol, ám o maga még mindig fiatal! Hirtelen azonban töpörödött aggastyánná változott, ekkor megértette, hogy a sárkány legdrágább ajándéka, az örök fiatalság is ott maradt a tenger fenekén.

A Táncoló Teáskanna

 

Kedves kis tanulságos mese

 Egy rongyszedő csapdába esett borzot talált, megsajnálta és kiszabadította. Az állat azon gondolkodott, hogyan hálálhatná meg. Szép teáskannává változott, és a rongyárus zsákjába ugrott.
A rongyszedő nagyon meglepődött, amikor megtalálta a teáskannát. Nem értette, hogyan került hozzá, de úgy gondolta, biztosan sokat ér. A papoknak ajándékozta hát, hogy imádkozzanak érte.
Amikor aztán az egyik pap feltette a tűzre a teáskannát, hogy vizet forraljon benne, az kiabálni kezdett.
� A teáskannába belebújt az ördög! � üvöltötte rémülten a pap.
Odafutott a többi szerzetes is, de akkor a teáskanna egy mukkot sem szólt. Mindenki azt gondolta, az első szerzetes csak képzelődött, de azért biztos, ami biztos, visszaadták az ajándékot.
Azon az éjszakán a rongyszedőt vékonyka hang szólította meg: a teáskanna szólt hozzá, de most már feje is, farka is, meg lába is volt, olyan, akár egy borznak.
� Vigyél ki a vásárba! � mondta. � Ott majd táncolni fogok, és gazdaggá teszlek.
Így is lett. Mindenki odaszaladt, és fizetett, hogy láthassák, amint egy félig borz-, félig teáskannaforma valami táncol.
A rongyszedő meggazdagodott, és hamarosan olyan sok pénze gyűlt össze, hogy az már élete végéig elég volt mindenre.
Elhatározta hát, nem gyarapítja tovább vagyonát, és a teáskannát is � akinek oly sok mindent köszönhetett � pihenni küldi.
Ám, hogy ne fösvény ember kezébe jusson a drága jószág, megint elvitte a papokhoz a templomba, és rájuk bízta, ezentúl őrizzék ők.
Ezer év telt el, s a teáskanna azóta is ott élvezi az ablakokon át beáradó napsugarak melegét.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nagyon jó

(timi, 2010.11.04 12:06)

nagyon jó h elolvashattam ezeket is,bár kicsit sajnálom h nincs több!!

Re: nagyon jó

(john majoros, 2017.01.10 15:04)