Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közigazgatás, éghajlat és földrajz

 

Közigazgatás

 

Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都, to), Tokió; egy kerületre (道, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (府, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (県, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.

 

Perfektúrák:

Kattints a képre a teljes mérethez!

 

(23) Aicsi (愛知)

(05) Akita (秋田)

(02) Aomori (青森)

(12) Csiba (千葉)

(38) Ehime (愛媛)

(18) Fukui (福井)

(40) Fukuoka (福岡)

(07) Fukusima (福島)

(21) Gifu (岐阜)

(10) Gunma (群馬)

(34) Hirosima (広島)

(01) Hokkaidó (北海道) (kerület)

(28) Hjógo (兵庫)

(08) Ibaraki (茨城)

(17) Isikava (石川)

(03) Ivate (岩手)

 (37) Kagava (香川)

(46) Kagosima (鹿児島)

(14) Kanagava (神奈川)

(39) Kócsi (高知)

(43) Kumamoto (熊本)

(26) Kioto (京都) (városi prefektúra)

(24) Mie (三重)

(04) Mijagi (宮城)

(45) Mijazaki (宮崎)

(20) Nagano (長野)

(42) Nagaszaki (長崎)

(29) Nara (奈良)

(15) Niigata (新潟)

(44) Óita (大分)

(33) Okajama (岡山)

(47) Okinava (沖縄)

 (27) Oszaka (大阪) (városi prefektúra)

(41) Szaga (佐賀)

(11) Szajtama (埼玉)

(25) Siga (滋賀)

(32) Simane (島根)

(22) Sidzuoka (静岡)

(09) Tocsigi (栃木)

(36) Tokusima (徳島)

(13) Tokió (東京) (metropolisz)

(31) Tottori (鳥取)

(16) Tojama (富山)

(30) Vakajama (和歌山)

(06) Jamagata (山形)

(35) Jamagucsi (山口)

(19) Jamanasi (山梨)

 

Éghajlat és földrajz

 

A Japánhoz tartozó több mint 3 000 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

 

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.

 

A „felkelő nap országa” a csendes-óceáni, ún. „tűzgyűrűn” fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál, amely Japánban a gyakori földrengéseken és a vulkanikus tevékenységen érzékelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6 400 embert ölt meg).

 

Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre nagyban változatos. Japánt hat nagy éghajlati zónára lehet osztani:

 

Hokkaidó

Japán-tenger

Közép-Japán

Szeto-beltenger

Csendes-óceán

Délnyugati-szigetek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

(Dóri, 2010.04.08 18:50)

h